Gazdasági Reformok

Az Együtt bevezetné az Eurót, a reálbérek emelkedése érdekében háromoldalú (munkaadók-szakszerveztek-állam) bérmegállapodást kötne, a költségvetési hiányt 3%-os szint alatt tartaná és csökkentené az államadósságot az éves GDP 60%-áig, új reális konvergencia-programot készítene összhangban az EU elvárásaival, visszahozná a független, szakmai Költségvetési Tanács intézményét az állami költségvetés átláthatósága és fenntarthatósága érdekében.

Külföldi befektetőkkel átlátható megállapodásokat kötne, de állami támogatás csak azoknak a külföldi befektetőknek járna, akik támogatják a szakszervezeteket és a munkavállalói önszerveződést, az offshore (valós gazdasági teljesítmény nélküli) jövedelmeket Magyarországon adóztathatóvá tenné, átalakítaná a társasági adó-rendszert, növelné a külföldi nagyvállalatok adóját.

Megszüntetné az Építési törvény ún. „Pláza-stop” fejezetét, mely megnehezíti a 400 m2 feletti alapterületű kereskedelmi épületek építési engedélyének kiadását, hatályon kívül helyezné a az új élelmiszer üzletek nyitását megnehezítő feltételeket, a 10 ezer m2 feletti alapterületű bevásárlóközpontok építési engedélyét viszont részletes környezeti és közlekedési hatásvizsgálathoz kötné.

Az adózás terén az Együtt megszüntetné a büntető jellegű különadókat, és a kaszinókat érintő adókedvezményt („lex Andy Vajna”), kétkulcsos, adójóváírással kiegészített (hogy az alacsony keresetüek bére is emelkedjen). SZJA-rendszert vezetne be, melynek felső kulcsa 30%-nál kisebb lenne, a felső 8-10%-tól nagyobb hozzájárulást kérve (az Együtt szerint ezzel a rendszerrel az adózók ¾-e jobban járna).

Az Együtt csökkentené az adminisztrációs folyamatok bonyolultságát, elektronikus számlázási rendszert vezetne be a vállalkozások támogatására.